Ha a Nyugat fenyegeti Fehéroroszországot nukleáris fegyverek „felvonultatására” is sor kerülhet – mondta Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök újságíróknak a Reuters beszámolója szerint.
Észak-Korea kedden azzal dicsekedett, hogy egyike annak a maroknyi országnak a világon, amely nukleáris fegyverekkel és fejlett rakétákkal rendelkezik. Azt is kiemelték, hogy ők az az egyetlenek, akik szembeszállnak az Egyesült Államokkal azzal, hogy rakétakísérletekkel "rázzák meg a világot" - számolt be a Reuters.
Amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők úgy vélik, hogy Oroszország nagyszabású nukleárisfegyver-gyakorlatot tervez ebben a hónapban, figyelmeztetésként a NATO-nak, hogy ne avatkozzon be, ha Vlagyimir Putyin elnök úgy dönt, megszállja Ukrajnát – számolt be a brit Financial Times.
Nukleáris fegyvereket telepíthet közel az Egyesült Államokhoz Oroszország, ha nem éri el a Kreml azokat a diplomáciai engedményeket, melyekre szert szeretne tenni az Ukrajna kapcsán foganatosított tárgyalások eredményeképpen – írja a New York Times.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Kim Dzsongun a koronavírus és a szankciók okozta gazdasági válság közepette beszélt Észak-Korea „győzelmének következő szakaszáról” tisztivelőinek, és karcsúbbnak tűnik, mint valaha - számolt be a brit Daily Mail.
Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli arra az esetre, ha a NATO fegyvereket telepítene a határai közelébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Irán nagyon rövid időn belül nukleáris fegyverhez juthat, ezért az Egyesült Államok hadereje készen áll „egyéb opciók” megvalósítására, ha a diplomáciai út csődöt mond – mondta Kenneth McKenzie tábornok, a US CENTCOM főparancsnoka a TIME magazinnak.
Néhány hete írtunk az Egyesült Államok hidegháborús nukleáris célpontjairól Magyarországon, ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni az amerikai terveket arra vonatkozóan is, hogy győztek volna a Szovjetunió és szövetségesei ellen egy totális háború során. Erre valamennyire választ adhat az Operation Dropshot vázlata, egy pár évvel a második világháború után, 1949-ben készült amerikai tervezet, amely egy 1957-ben megvalósuló harmadik világháború forgatókönyvét vázolja fel. A tervek szerint Amerika atomcsapással kényszerítette volna korai megadásra a Szovjetuniót, de ha így nem járnak sikerrel, szárazföldi inváziót terveztek a rivális nagyhatalom ellen.
Nukleáris robbanófej célba juttatására képes hiperszonikus rakétát tesztelt Kína – írja a Financial Times. Az eszköz körberepülte a Földet, majd becsapódott. A fegyverkísérlet komolyan meglepte az Egyesült Államok hírszerzőit – teszi hozzá a hírügynökség.
Néhány hete írtunk az Operation Unthinkable-ről, Winston Churchill abbéli terveiről, hogy a legyőzött Wehrmacht-katonákat újrafegyverezve megtámadja a Szovjetuniót. A későbbi Vasfüggöny túloldalán is ötleteltek arról, hogy lehetne gyorsan legyőzni a Nyugat hadseregeit, az erre vonatkozó haditerveket viszont a Kreml a mai napig hétpecsétes titokként kezeli. Szerencsére a rendszerváltás után néhány volt kommunista ország közlékenyebb lett: lengyel politikusoknak köszönhetően a világ tudomást szerezhetett pár éve a „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű, a NATO-elleni katonai akció terveiről. A kommunista vezetés elképzelése az volt, hogy nukleáris sivataggá változtatják Nyugat-Európa nagyvárosait, majd összfegyvernemi invázióval meghódítják Ausztriát és Németországot. A tervek kivitelezésében a Magyar Néphadseregnek is kulcsfontosságú szerep jutott volna.
Az Egyesült Államok a diplomácián kívül - ha szükséges - egyéb lehetőségeket is megfontol, hogy megakadályozza Irán atomfegyver-fejlesztését - mondta Joe Biden amerikai elnök pénteken, miután találkozott Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel a washingtoni Fehér Házban.
Mély aggodalmát fejezte ki Kína növekvő nukleáris arzenálja miatt Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ázsiai és a partnerországok külügyminisztereivel folytatott megbeszélésen - közölte az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken.
Joe Biden amerikai elnök "alapvetően téved" Oroszország megítélésében - hangsúlyozta a Kreml szerdán, azt követően, hogy Biden bírálta az orosz gazdaságot, amelynek állapota szerinte "még veszélyesebbé" teszi az országot.
Fejleszteni kell Kína nukleáris fegyverzetét annak érdekében, hogy megfelelő elrettentő erőt tudjon állítani az Egyesült Államokkal szemben az ázsiai ország – írja a kínai kommunista párt lapja, a Global Times.
Az Egyesült Államok katonai döntéshozói arra kérték a Fehér Házat, hogy használjanak nukleáris fegyvereket Kína ellen 1958-ban, a második tajvani válság során – derül ki nemrég nyilvánosságra került dokumentumokból, melyeket a CNN szemlézett.
Az utóbbi években egyre több hírt olvashattunk annak kapcsán, hogy Irán vagy Észak-Korea jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki. Óhatatlanul felmerül ilyenkor a kérdés, hogy miért vág bele egy ország egy ilyen kísérletbe. Ennél azonban érdekesebb, hogy miként lehet elérni azt, hogy egy állam megsemmisítse a saját maga által kifejlesztett atomfegyvereit. Erre eddig egyszer volt példa a történelemben, de tanulságos lehet a jelen kihívásainak megoldásához is.
Irán elkezdett kiépíteni egy gyártósort, melyen nukleáris robbanófejek fejlesztéséhez szükséges komponenseket gyárthatnak – írja a Wall Street Journal az ENSZ atomügynökségének információi alapján.
A kölcsönös erőfitogtatás jegyében teltek az év első napjai az utóbbi egy évben igen feszültté vált iráni-amerikai kapcsolatokban. Teherán a katonai erődemonstráción túl az urándúsítás szintjének emelésével, illetve egy dél-koreai tanker lefoglalásával küldött erőteljes üzenetet a 2015-ös iráni atomalkut feléleszteni kívánó leendő amerikai elnöknek. Joe Bidennek figyelembe kell vennie azt is, hogy a júniusi iráni elnökválasztáson várhatóan a jelenleginél keményvonalasabb politikus kerül majd az államfői posztra, akivel feltehetően nehezebb lesz megállapodásra jutni a Donald Trump által felmondott atomalku újjáélesztéséről.
Oroszország hajlandó az Egyesült Államokkal együtt befagyasztani nukleáris robbanótölteteinek számát a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 (Új START) egyezmény egyéves meghosszabbítása érdekében, ha az amerikai félnek nem lesz több követelése. Ezt kedden közölte az orosz külügyminisztérium.
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
